Szeptember közepén megfogadtam, hogy nem. Elég volt nekem egész nyáron aszalt paradicsomot piszkálgatni, lecsót, pizzakrémet főzni, befőtteket dunsztolni. A sárgabaracklekvár alatt lassan leszakad a kamrapolc (nem vagyok oda érte, de nagymamám ragaszkodott hozzá, hogy ha már ilyen derék módon teremnek a fák, legyen két évre való adag), az aszalt szilvákat hét lakat alatt őrzöm, nehogy ennyi fáradságos munka után az aszalványmolyok rátaláljanak (egy kilónyi ...
A majd' két hetes megátalkodott esőzés és néhány sáros nap után folytatódik az élet a Káoszkertben. Amint arról korábban beszámoltam, a krumplitermés a legkevésbé sem nevezhető jónak: hiába a gondos trágyázás (még előző ősszel), a júniusi aszály és a ritka öntözés úgy legyengítette a növényeket, hogy védtelen céltáblájává váltak a csíkoshátúak inváziójának. A tavalyi esősebb nyár folyamán némi gyűjtögetés és söprögetés is elegendő ...